Donne, John: A temetés (The Funeral Magyar nyelven)
The Funeral (Angol)Whoever comes to shroud me, do not harm, Nor question much, That subtle wreath of hair, which crowns my arm ; The mystery, the sign, you must not touch ; For 'tis my outward soul, Viceroy to that, which then to heaven being gone, Will leave this to control And keep these limbs, her provinces, from dissolution.
For if the sinewy thread my brain lets fall Through every part Can tie those parts, and make me one of all, Those hairs which upward grew, and strength and art Have from a better brain, Can better do 't ; except she meant that I By this should know my pain, As prisoners then are manacled, when they're condemn'd to die.
Whate'er she meant by it, bury it with me, For since I am Love's martyr, it might breed idolatry, If into other hands these relics came. As 'twas humility To afford to it all that a soul can do, So 'tis some bravery, That since you would have none of me, I bury some of you.
|
A temetés (Magyar)Kik öltöztetni jöttök egykoron, Ne nyúljatok A hajfürt-koronához karomon, Ne bántsátok e misztériumot, Látható lelkemet, Az égbeszálló rész ezt hagyja itt, Hogy testem védje meg A romlástól, mint alkirály a tartományait.
Ha agyvelőm az idegszálakat Úgy ejti szét A részekbe, hogy eggyé váljanak - Jobb agytól kapta növő erejét E ravasz hajfonat S jobban megtart. Vagy azt akarta ő, Hadd tudjam kínomat, Ahogy bilincsben él a rab, a halálbamenő?
Bármit akart, temessétek velem; Mártír vagyok, S mit ereklyévé tett a szerelem, Ne bálványozza más e hajzatot. S ha egykor érte lett Alázatos, bosszút áll szellemem: Mert most egy részedet Bár rólam tudni sem akarsz – magammal temetem.
|