Hrisztopulosz, Athanasziosz: Vágy (Πόθος Magyar nyelven)
|
Πόθος (Görög)Ἂς γένομουν καθρέφτης, νὰ βλέπεσαι σ’ ἐμένα, κι ἐγὼ νὰ βλέπω πάντα τὸ κάλλος σου κι ἐσένα.
Ἂς γένομουν χτενάκι, σιγὰ - σιγὰ ν’ ἀρχίζω νὰ σχίζω τὰ μαλλιά σου, νὰ σ’ τὰ συχνοχτενίζω.
Ἂς ἤμουν ἀεράκης, καὶ ὅλος νὰ κινήσω, στὰ στήθη σου νὰ πέσω, νὰ σὲ τὰ ἀερίσω.
Ἂς ἤμουν, τέλος, ὕπνος, νὰ ἔρχομαι τὸ βράδι, νὰ κλείνω τὰ γλυκά σου ματάκια στὸ σκοτάδι.
|
Vágy (Magyar)Ó, lennék csak tükör, tükör! Hogy bennem nézhetnéd magad, hogy láthatnálak szüntelen, látnám szépséged, lényedet!
Ó, bár lehetnék fésűd én! Lassan-lassan elkezdeném fésülni, szántani hajad, így gondozgatnám véghetetlen.
Ó, bár lehetnék könnyű szél! Indulnék, teljes áradat, hogy kebeledre hulljak, és édesen szellőzzünk, te s én.
Ó, bár lehetnék végül álom! Érkeznék minden este hozzád, hogy édes-édes szemedet védő sötéttel csak bekössem.
|