Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Rilke, Rainer Maria: Szonettek Orfeuszhoz II. 1 (Die Sonette an Orpheus II 1 Magyar nyelven)

Rilke, Rainer Maria portréja

Die Sonette an Orpheus II 1 (Német)

Atmen, du unsichtbares Gedicht!

Immerfort um das eigne

Sein rein eingetauschter Weltraum. Gegengewicht,

in dem ich mich rhythmisch ereigne.

 

Einzige Welle, deren

allmähliches Meer ich bin;

sparsamstes du von allen möglichen Meeren, –

Raumgewinn.

 

Wieviele von diesen Stellen der Räume waren schon

innen in mir. Manche Winde

sind wie mein Sohn.

 

Erkennst du mich, Luft, du, voll noch einst meiniger Orte?

Du, einmal glatte Rinde,

Rundung und Blatt meiner Worte.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://gutenberg.spiegel.de

Szonettek Orfeuszhoz II. 1 (Magyar)

Lélegzet, ködpára-költemény!

Önnön létemmel egyre

tisztán cserélt világtér. Ellensúly: tőled én

ritmikusan lengek lebegve.

 

Egyetlen hullám: vagyok

lomha tengered, habverés;

te minden tenger közt lehető legnagyobb -

új tér-nyerés.

 

Mennyi de mennyi tér és a Tér hány helye él

szívemben. Mintha fiam kisérne,

úgy követ néha a szél.

 

Levegő, volt tagjaimmal telt, rám emlékezel-e?

Te, hajdan síma kérge

szavamnak s kerek levele.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

minimap