Nietzsche, Friedrich: Új tengerekre (Nach neuen Meeren Magyar nyelven)

Dorthin — will ich; und ich traue

Mir fortan und meinem Griff.

Offen liegt das Meer, in's Blaue

Treibt mein Genueser Schiff.

Alles glänzt mir neu und neuer,

Mittag schläft auf Raum und Zeit

Nur dein Auge — ungeheuer

Blickt mich's an, Unendlichkeit!

Oda! – s úgy lesz! És ezentúl

utam kezem szabja ki.

Nyilt, uj, kék tengerre indúl

hajóm, a génuai.

A táj egyre glóriásabb,

Dél alszik Időn-Teren –:

már csak a te óriás-nagy

szemed néz rám, Végtelen!