Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Gerhardt, Paul: Esti dal (Abendlied Magyar nyelven)

Gerhardt, Paul portréja
Hajnal Gábor portréja

Vissza a fordító lapjára

Abendlied (Német)

Nun ruhen alle Wälder,

Vieh, Menschen, Städt' und Felder,

es schläft die ganze Welt.

Ihr aber, meine Sinnen,

auf, auf, ihr sollt beginnen,

was eurem Schöpfer wohlgefällt.

 

Wo bist du, Sonne, blieben?

Die Nacht hat dich vertrieben,

die Nacht, des Tages Feind.

Fahr' hin, ein andre Sonne,

mein Jesus, meine Wonne,

gar hell in meinem Herzen scheint.

 

Der Tag ist nun vergangen,

die güldnen Sterne prangen

am blauen Himmelssaal.

Also werd' ich auch stehen,

wenn mich wird heissen gehen

mein Gott aus diesem Jammertal.

 

Der Leib eilt nun zur Ruhe,

legt ab das Kleid und Schuhe,

das Bild der Sterblichkeit.

Die zieh' ich aus, dagegen

wird Christus mir anlegen

den Rock der Ehr und Herrlichkeit.

 

Das Haupt, die Füss' und Hände

sind froh, dass nun zum Ende

die Arbeit kommen sei.

Herz, freu dich, du sollst werden

vom Elend dieser Erden

und von der Sünden Arbeit frei.

 

Nun geht, ihr matten Glieder,

geht hin und legt euch nieder,

der Betten ihr begehrt.

Es kommen Stund' und Zeiten,

da man euch wird bereiten

zur Ruh' ein Bettlein in der Erd.

 

Mein Augen stehn verdrossen,

im Nu sind sie geschlossen.

Wo bleibt dann Leib und Seel?

Nimm sie zu deinen Gnaden,

sei gut für allen Schaden,

du Aug' und Wächter Israel.

 

Breit aus die Flügel beide,

o Jesu, meine Freude,

und nimm dein Küchlein ein.

Will Satan mich verschlingen,

so lass die Englein singen:

Dies Kind soll unverletzet sein.

 

Auch euch, ihr meine Lieben,

soll heute nicht betrüben

kein Unfall noch Gefahr.

Gott lass' euch selig schlafen,

stell' euch die güldnen Waffen

ums Bett und seiner Engel Schar.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.lyrikwelt.de/gedichte

Esti dal (Magyar)

Erdő, rét, ember, állat

mind pihenésre vágynak,

alszik már a világ.

De szellemem, te ébredj,

hadd tegyem, mi az Égnek

kedves, mit Alkotóm kiván.

 

Nap, mondd meg, hova mentél?

Az éj prédája lettél,

az éj nem tűr napot.

Jőjj, másik nap az égen,

Jézus, gyönyörüségem,

jőjj, fényed szivembe ragyog.

 

Elmúlt végre a nappal,

az ég csillagcsapattal

csupa fénylő arany.

Ott fénylek én is egyszer,

ha parancsolja, menjek

e siralomvölgyből, Uram.

 

A test tér nyugovóra

lekerül ruha róla;

majd én is levetem

halandóság ruháját,

de Krisztusom reám ád

üdvből szőtt köntöst kegyesen.

 

Fej, kéz, láb végre boldog,

vár pihenésre most, hogy

a munka végetért.

Bűn munkája s e földnek

kínjai nem gyötörnek

majdan, örülj szívem ezért.

 

Fáradt tagok az éjben

feküdjetek le szépen,

mit vágytok, vár az ágy:

Végleg pihenni tértek,

ha ágyat vet tinéktek

idők multán a föld, a lágy.

 

Szemem a bánat útján

hamarosan lehúnyván

hol lesz lélek s a test?

Fogadd Te kegyelembe,

legyen őrző felette

Izráelt vigyázó szemed!

 

Jézus! örvendve áldlak,

ó tárjad ki a szárnyad

kis bárányod fölött!

Ha Sátán fenekedne,

angyalok kara zengje:

„A mi fiunk! Ne bántsad őt!"

 

Szeretteim, ez esten

ma senkinek se essen

bántódása, baja!

Vigyázzon álmotokra

arany kardját kivonva

az ágynál angyalok kara!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap