Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Enzensberger, Hans Magnus: a búvár üzenete (botschaft des tauchers Magyar nyelven)

Enzensberger, Hans Magnus portréja
Hajnal Anna portréja

Vissza a fordító lapjára

botschaft des tauchers (Német)

unter der silbernen glocke, hangend
im tang, die maske vor dem gesicht,
den elektrischen rüssel, angehalftert
an runzligen nabelschnüren, taumelnd
im milchigen abgrund, allein
mit seinem herzen wie ein prophet,
allein mit seinem schweiß im gegurgel:

oben im licht macht die jury den tod
und den kultursalat an, jupiter
verkauft sich unter den lampen,
es jubeln posaunenchöre, überall
pfeifen die schiedsrichter schon
zum letzten elfmeter, die sender
morsen bullen zum harakiri:

unten im dunkel in seiner rüstung,
in seiner brennenden reuse schwebt,
in der dünung der algen,
saumselig, in seinen sielen
aus kupfer und gummi, blind,
der ruhmlose taucher, und ruft
in das rauschende sprechgeschirr:

CQ CQ an alle! an alle!
ich bin auf dem grund allein,
wo niemand recht hat von uns
und von euch, vernäht in mein ende:
die stumme muschel hat recht
und der herrliche hummer allein,
recht hat der sinnreiche seestern.

ich wiederhole: laßt ab,
laßt ab von uns und von euch
und von mir!
kurz-kurz-kurz
lang
kurz-lang



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.lyrikline.org

a búvár üzenete (Magyar)

az ezüst harangban csüngve
moszatok közt arca a maszkban,
a villanyormányban, odaszíjjazva
ráncos köldökzsinórokon, szédülve
a tejes szakadékban, egyedül
szívével egyedül, mint a próféta
izzadván a mély öblögésben...

fönn a fényben a zsűri keveri
a halált s a kultúrsalátát, jupiter
a lámpák alatt eladja magát
harsonák ujjonganak, már
mindenhol az utolsó tizenegyest
fújja a futballbíró, az adó
bikáknak morzézik harakirit:

lenn a sötétben a víziruhában
leng a világos harangban
lebegő algák közt lebeg ő
ráérősen leng hámjai közt vakon,
védi a gumi s a réz őt
a búvárt, kinek híre nincs
aki kiált a zúgó telefonban:

halló, halló mind, mind odafönn!
egyedül vagyok a fenéken,
itt senkinek sincs igaza,
sem nekünk sem nektek, én mondom
itt, a halálomba bevarrva:
a néma kagylónak van igaza,
s az isteni homárnak egyedül
s éljen a bölcs tengeri csillag!

megismétlem, elég! hagyjatok minket,
és magatokat
és engem!
elég! rövid rövid
hosszú
rövid hosszú.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaH. A.

minimap