Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Schlegel, Friedrich von: A Világ Lelke (Die Weltseele Magyar nyelven)

Schlegel, Friedrich von portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Die Weltseele (Német)

Vom trüben Schlaf erwacht zu lichtem Denken,
Hat sich der Mensch zum Himmel aufgerichtet,
Kann nun, wo träge Furcht ihn sonst vernichtet,
Die Wunder des Bewußtseins schaffend denken.

Zum ersten Lohn, den ihm die Götter schenken,
Daß innre Kraft den innern Streit geschlichtet,
Vernimmt er, was vom Äther sie gedichtet,
Und will mit Liebe sich ins Lichtmeer senken.

Wie dennoch eins die Kraft in allen Schranken,
Und leichter Äther mächt'ger als die Masse;
Das lebt und brennt in solchem kühnen Streben!

Es sinnt der Geist, wie er das Ew'ge fasse;
In toter Bildung sieht er Täuschung schwanken,
Das innre Wesen blitzt im freien Leben.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://www.zeno.org/Literatur/M/Schlegel, +Friedrich/Gedichte/Kunstgedichte/ Die+Weltseele

A Világ Lelke (Magyar)

Álomból fénylő gondolatba ment ki
Az Ember, s most az Ég felé repülne;
Kinek agyát a félsz sokáig ülte,
Az most a Tudat csodáját teremti.

Első ajándéka isteni – fenti,
Hogy belharcát Belső Erő legyűrje:
Hallhatja, mi van Éterből leszűrve,
S máris Fénytengeren akar teremni.

Egy Erő van minden korlátozásban,
S az Éter erősebb masszív Anyagnál:
Ily merész Törekvésben csak az éghet!

Mi örök, a Szellem meg azt ragadná,
Tudja, a holt formázásban csalás van,
Csak a Benső Lényé a szabad Élet.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap