Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Novalis: Ajánlás (Zueignung Magyar nyelven)

Novalis portréja
Hajnal Gábor portréja

Vissza a fordító lapjára

Zueignung (Német)

1.

Du hast in mir den edeln Trieb erregt

Tief ins Gemüt der weiten Welt zu schauen;

Mit deiner Hand ergriff mich ein Vertrauen,

Das sicher mich durch alle Stürme trägt.

 

Mit Ahndungen hast du das Kind gepflegt,

Und zogst mit ihm durch fabelhafte Auen;

Hast, als das Urbild zartgesinnter Frauen,

Des Jünglings Herz zum höchsten Schwung bewegt.

 

Was fesselt mich an irdische Beschwerden?

Ist nicht mein Herz und Leben ewig Dein?

Und schirmt mich Deine Liebe nicht auf Erden?

 

Ich darf für Dich der edlen Kunst mich weihn;

Denn Du, Geliebte, willst die Muse werden,

Und stiller Schutzgeist meiner Dichtung sein.

 

2.

In ewigen Verwandlungen begrüßt

Uns des Gesangs geheime Macht hienieden,

Dort segnet sie das Land als ew'ger Frieden,

Indes sie hier als Jugend uns umfließt.

 

Sie ist's, die Licht in unsre Augen gießt,

Die uns den Sinn für jede Kunst beschieden,

Und die das Herz der Frohen und der Müden

In trunkner Andacht wunderbar genießt.

 

An ihrem vollen Busen trank ich Leben;

Ich ward durch sie zu allem, was ich bin,

Und durfte froh mein Angesicht erheben.

 

Noch schlummerte mein allerhöchster Sinn;

Da sah ich sie als Engel zu mir schweben

Und flog, erwacht, in ihrem Arm dahin.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://gutenberg.spiegel.de

Ajánlás (Magyar)

1.

Te ösztönözted bennem a nemes

vágyat, hogy a világ mélyére nézzek:

Kezed nyomán bennem bizalom ébredt,

minden utamon át csak Te vezess.

 

Sejtelmekkel óvtad a gyermeket,

mesékkel teli réten járt tevéled,

Te, gyöngéd nőknek mintaképe, érted

az ifju egyre csúcsot keresett.

 

Földi bajokhoz mi láncolhat engem?

Hiszen szivem tiéd marad, míg él!

E földön nem védelmez-é szerelmed ?

 

A költészetnek élek, bármi ér,

mert múzsám Te leszel, és a te lelked,

mint szelíd védőszellem, elkísér.

 

2.

Örök átváltozásokkal köszönt

itt lenn a dal titokzatos hatalma,

ott túl a béke örök birodalma,

mig itt mint ifjuság ad örömöt.

 

Ő az, ki ragyogást szemünkbe tölt,

ki művészethez érzékünket adja,

ő emel fel mámoros áhítatba,

vidám s fáradt szívnek ő ad gyönyört.

 

Dús keblén az életet megtaláltam:

általa. lettem mindaz, mi vagyok

s arcomat felemelhetem vidáman.

 

Mig legnemesebb énem szunnyadott,

mint angyal jött felém, s én tovaszálltam

felébredve: vittek csodás karok.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap