Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Březina, Otokar: Tiszta reggel (Čisté jitro Magyar nyelven)

Březina, Otokar portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Čisté jitro (Cseh)

Když za jitra, snů množstvím zemdleni, jsme vyšli do                                                                                 zahrad,
zem celou, jako duši svou, jsme zřeli v ohni rozkvétat;
i ptali jsme se větrů, vod a stromů, ptáků, včel:
kdo dnešní noci, tajemný, zahradou naší šel?

Hrál písek v zlato změněný, kde svaté stopy ležely,
šuměly vody léčivé, jak rozvlněné anděly,
dech každý sílu žití měl jak na sta žhoucích dní,
a v každém pohledu byl úžas znovuzrození.

Tíž tajemství svých bolestných jsme přijali jak vůli tvou,
před rozlomením pečeti list políbený s pokorou;
a nepřítel, jenž číhaje u našich usnul bran,
jak unavený posel tvůj byl od nás uvítán.

Na nebezpečných samotách, navštěvovaných démony,
sad našich přání jemný kvet, jak lilijové záhony,
a nejžhavější, nejsladší, nejžádoucnější z žen
jsme pozdravili, zářící, jak bílé sestry jen.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://cs.wikisource.org/wiki/Ruce/ %C4%8Cist%C3%A9_jitro
Könyvoldal (tól–ig)86
Megjelenés ideje

Tiszta reggel (Magyar)

Reggelre, álmainktól fáradtan, a kertbe jőve ki,
a földet, mint a lelkünket, lánggal láttuk virágzani;
s kérdeztünk szelet, vizeket, fák, madarak raját:
e mai éjjel, titkosan, a kertünkben ki járt?

Csillogott színarany homok, hol nyugodtak a szent                                                                               nyomok,
zubogtak gyógyító vizek, megháborítván angyalok,
száz izzó napig élni volt lélegzet mind erős,
s minden pillantás döbbenet és újjászületés.

Fájdalmas titkaink terhét vettük mint ítéletedet,
a pecsétfeltörés előtt ajkunk illette levelet;
s ha ott lapult és elaludt kapuszárnyunk mögött
az ellenség, fogadtuk úgy, mint fáradt hírnököd.

Lakatlan, vészes helyeken, hol minden zugban démonok,
vágyaink kertje viritott mint éjfélkor liliomok,
s a legigézőbb, legforróbb, legszebb asszonyokat
mintha fehér nővéreket, úgy köszöntöttük csak.



FeltöltőEfraim Israel
KiadóEurópa Könyvkiaqdó
Az idézet forrásaOtokar Březina: Rejtett történelem
Könyvoldal (tól–ig)86
Megjelenés ideje

minimap