Szymborska, Wisława: Atlantisz (Atlantyda in Hungarian)

Istnieli albo nie istnieli.
Na wyspie albo nie na wyspie.
Ocean albo nie ocean
połknął ich albo nie.

Czy było komu kochać kogo?
Czy było komu walczyć z kim?
Działo się wszystko albo nic
tam albo nie tam.

Miast siedem stało.
Czy na pewno?
Stać wiecznie chciało.
Gdzie dowody?

Nie wymyślili prochu, nie.
Proch wymyślili, tak.

Przypuszczalni. Wątpliwi.
Nie upamiętnieni.

Nie wyjęci z powietrza,
z ognia, z wody, z ziemi.

Nie zawarci w kamieniu
ani w kropli deszczu.
Nie mogący na serio
pozować do przestróg.

Meteor spadł.
To nie meteor.
Wulkan wybuchnął.
To nie wulkan.
Ktoś wołał coś.
Niczego nikt.

Na tej plus minus Atlantydzie.

Voltak, vagy mégsem voltak.
A szigeten, vagy a szigeten sem.
Az óceán volt, vagy nem az óceán volt.
ami elnyelte őket, vagy nem.

Akadt-e szerető szeretőre?
Akadt-e harcostársra harcos?
Minden megtörtént, semmi sem történt
ott, vagy mégsem ott.

Hét város meredt az égnek.
Látta-e valaki?
Örökké ott akartak állni.
Hol a bizonyság?

Nem találták fel a puskaport, nem.
A puskaport feltalálták, igen.

Valószínű. Kétségbevonható.
Nem maradt róluk feljegyzés.

Nem dobta ki őket se föld,
se lég, se tűz, se víz.

Nem őrzi őket se kő,
sem esőcsepp.
Nem tanultak meg pózba
merevedni, jeladásra sem.

Egy meteor lezuhant.
Nem meteor.
A tűzhányó kitört.
Nem tűzhányó.
Valaki valamit kiáltott.
Senki semmit.

Ezen a plusz minusz Atlantiszon.