Saba, Umberto: Gól (Goal in Hungarian)
|
|
Goal (Italian)Il portiere caduto alla difesa ultima vana, contro terra cela la faccia, a non veder l'amara luce. Il compagno in ginocchio che l'induce, con parole e con mano, a rilevarsi, scopre pieni di lacrime i suoi occhi.
La folla - unita ebbrezza - par trabocchi nel campo. Intorno al vincitore stanno, al suo collo si gettano i fratelli. Pochi momenti come questo belli, a quanti l'odio consuma e l'amore, è dato, sotto il cielo, di vedere.
Presso la rete inviolata il portiere - l'altro - è rimasto. Ma non la sua anima, con la persona vi è rimasto sola. La sua gioia si fa una capriola, si fa baci che manda di lontano. Della festa - egli dice - anch'io son parte.
|
Gól (Hungarian)A kapus elesett: — hiába próbált védeni utólszor — s most földre rejti arcát, hogy ne lássa a napkorongot. Térdeplő társa is unszolja horzsolt kezével, hogy mutassa meg magát már, s ő fölfedi arcát: könny van szemében.
A mámoros tömeg elönti részben a pályát. És körülállják a győztest, testvérei ott lógnak már nyakában. Kiknek szívét düh vagy vágy tartja lázban, kevés ilyen szép pillanat jutott ki a földön itt, az ég alatt, azoknak.
A be nem vett kapu mellett leroskadt a kapus — a másik. De vele együtt nem roskadt le, nem maradt ott a lelke. Öröme ficánkolni kezd, repesve, és csókká lesz, mit messziről dobálgat. Igy mondja: nélkülem nem lenne ünnep!
|
