Pásztor Béla: Il figlio morto (Halott fiú in Italian)
Halott fiú (Hungarian)A sárgatollu hold, Mint bagoly búg a fán, Ki tegnap ifjú volt, Ma görbedt, vén apám.
Egy kígyó szívta meg Anyácskám kebleit, Hogy ráncos és öreg Lett máma estelig.
És holnap hajnalig Szemük holt kútba néz - Számlálja fogaik A varangy-feledés.
És süketen-vakon Jelennek majd meg ők A harmadik napon A végső trón előtt,
Amelynek lépcsején Köd-ingben ott ülök Holt fiacskájuk - én, Ki meg nem vénülök.
|
Il figlio morto (Italian)La luna con le piume gialle, Come gufo tuba sull’albero, Mio padre, giovane sino a ieri, Oggi è un vecchio ingobbito.
A mia madre un serpe Aveva succhiato i seni, Che per stasera, vecchi E aggrinziti son diventati.
Sino all’alba i loro occhi, Guardano nel pozzo morto – Sta contando i loro denti La rimembranza – rospo.
Da ultimo, al terzo giorno, Loro così compariranno, Insensibili e ciechi, Di fronte all’ultimo trono,
Sulle cui scalinate io starò Seduto, dalla nebbia avvolto, Io – il loro figliolo morto, Che non diventerò vecchio.
|