Határtalan (Hungarian)
Vadmalac a felhőket figyelte. Fentről, egészen pontosan egy Boeing fedélzetéről. Szépek voltak, a felhők. A felhőtakaró. Mint egy végtelen fehér szőnyeg.
„Nincsenek benne határok.”
Miközben tudja, hogy lent a valóságban, vagyis a földön vannak. Országhatárok.
„Benne. Rajta, keresztül.”
Közben a kicsi vörös lámpa a Boeing hasán világítani kezd, akkor is, amikor nem kellene.
„Mi van – röffenti el magát Vadmalac, s agyarát simogatja –, mit szántunk fel: tengervizet, mezőt?”
Akkor is ég, amikor nincs kinyújtva a lába. Vagyis a kerék.
„Hogy egy kicsi lámpa, ki látja?”
Ráadásul vörös.
A zselnice ideje | Uploaded by | P. T. |
| Source of the quotation | http://www.zetna.org |
|
Senza limiti (Italian)
Il Cinghialetto osservava le nuvole. Dall’alto, per
esser’ precisi, dal bordo di un Boeing. Erano belle
le nuvole. La copertura nuvolosa. Come un infinito
tappeto bianco.
“E’ senza confini.”
Mentre sa, che in realtà di sotto, ossia sulla terra
ci sono. I confini di Stato.
“All’interno. Sopra, attraverso.”
Intanto, sulla pancia del Boeing s’illumina la piccola
luce rossa, anche se non dovrebbe.
“Cosa c’è – grugnisce il Cinghialetto, accarezzando
le zanne -, cosa ci mettiamo ad arare: acqua di mare,
campo?”
E’ accesa, anche se non ha la gamba distesa. Ossia
la ruota.
“Essendo solo una piccola luce, chi la vede?
E per giunta, è rossa.
|
