Ladányi Mihály: L'eredità (Hagyaték in Italian)

Anyám mondja: Házasodj meg, fiam,
az élet akkor élet, ha mások annak tartják,
a boltos akkor, ha pénzt adsz neki,
az asszony amikor hazatérsz hozzá,
az utca ha fáradtan vándorolsz,
a kocsma mikor asztalra dülsz,
a sírás ha hang nélkül fojtogat,
sa föld akkor, amikor belefekszel –
Ezek voltak anyám szavai

*

Aki a szakmát gyengén műveli
- mondta apám - az csak árt neki.
Kifeslik,  ha az igazság hamis
egy öltésnél a történelem is.

Mesterség és mesterkedés közöt
jó munkás sohase lődörög
- mondta apám - hisz csak árt neki
az, ki a szakmát gyengén műveli. 

Dice mia madre: sposati figlio mio,
la vita è vita, se gli altri la considerano tale,
il negoziante quando gli dai i soldi,
la donna quando rientri a casa,
la strada quando stai vagando stancamente,
la bettola quando sul tavolo chini la testa,
il pianto quando ti strozza senza voce,
la terra quando, ti seppelliranno –
Queste furono le parole di mia madre

*

Chi non ha una vera padronanza del mestiere
 – disse mio padre – quello nuoce solamente.
Se la verità è falsa, si sfilaccia
un certo punto anche la storia.

Tra il mestiere e il mestierante
il bravo operaio non sta a gingillare.
 – disse mio padre – tanto nuoce solamente
se non ha una vera padronanza del mestiere.