Acsai Roland: Uskrs sokola (A sólyom húsvétja in Serbian)

Mekkora kitartással ül kavics-fészkén –
Alatta csírázó tojások. Mint egy kizöldülő búzaföld.
Ahány tojás, annyi bolygó,
És mindnek ő a Napja,
Ez a sólyomtojó.
A kötelességtudás mintaképe.
Kilépett a mi időnkből,
És átlépett a tojásokéba,
Mindegy, hogy odakint felkel a nap,
Vagy alkonyul.
Behunyja a szemét, aztán kinyitja;
Fedőtollainak hol ezt, hol azt
A cserepét próbálgatja a szél.
Tökéletes épület.
Nagyszombat van, de ő nem tud róla.
Most készül tovább vinni faját. Most
Készül újjászületni. Most minden
Jelképes húsvéti tojás
Ezeket a tojásokat ünnepli.

I istrajno sedi na svom gnezdu od belutaka –
Ispod nje jaja klijaju. Kao proletno pšenično polje.
Koliko jaja, toliko planeta,
I svima je Sunce ona,
Ta soko-nosilja.
Uzor vršenja dužnosti.
Istupivši iz našeg vremena
U vreme jaja se preselila,
Sve jedno je da li je vani svanuće
Ili sumrak.
Zatvara oči, potom otvori;
Vetar čas ovaj, čas onaj crep
Pokrivača od preja isprobava.
Savršena građevina je.
 Velika subota je, ali ona za to ne zna.
Sprema se da svoju rasu održi. Sad
se za preporod sprema. Sad
Svako jaje simbolično uskrsno jaje je,
Ova jaja slavi.