Acsai Roland: Prelazak (Az átkelés in Serbian)

(A Jin és Jang, különleges történet az összetartozásró, 13. verse)
 
Egy folyó állja útjukat.
A fiú lapos köveket talál a parton,
És kacsázni kezd velük –
 
Eldobja a kavicsokat,
Ugranak néhányat a vízen,
De az utolsó pattanás után sem
Süllyednek el,
 
Lebegni kezdenek, mintha könnyebbek
Lennének a víznél, és sodrás sem létezne.
 
A fiú addig folytatja a kacsázást,
Amíg egy híd nem ível át
A folyón, amin
 
Mindketten száraz lábbal átkelhetnek.

(Jin i Jang, 13. pesma osobite priče o  uzajamnoj pripadnosti u stihovima)
 
Jedna reka im je na putu.
Mladić na obali plosnate belutke našao,
I počeo je praviti žabice –
 
Odbaci belutke,
Na vodi par puta odskaču,
Ali ni nakon zadnjeg odskoka
Ne potonu,
 
Počinju lebdeti, kao da su
Od vode lakši, a ni toka nema.
 
Mladić dotle nastavlja bacanje belutaka
Dok reku jedan most ne
Premosti, preko kojeg
 
Oboje sa suvim nogama mogu preći.