This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Sebestyén Péter: Prva elegija iz Bornholma (Első bornholmi elégia in Serbian)

Portre of Sebestyén Péter
Portre of Fehér Illés

Back to the translator

Első bornholmi elégia (Hungarian)

Kísértet-helyőrség ez itt. Valami ébren tartja e sarkát a földnek.
Aludni-vágyva egy szörny-képzelet figyel - -
Elevenné mozdul az árny; egy vénséges emlékezet.
Látta már: romokban a dán délután; nem hord hajnali színt se
nap se éj - -

Sziklaszirt őrzi önmagát. Az itt-születettek máshová vitték
sorsukat; nem tértek vissza a sárkányhajókat ácsolók. Nekik
hódolt Lloegyr s a messzi Thule. Csillagos távolság őrzi még
csontjaik; hisz roppant görbület a Föld. Ismerős égbolt nem
láthatja Vinland partjait.
Kelták, szászok, Claudius katonái - - Ők jelennek itt,
mint nyugaton, egy más kastélyban a sosemvolt-király, aki
elveszi Fortinbras álmát -- hogy meg ne haljon, ha aludni tér.

A sírokon hallgatnak a rúnák. Betűzhetetlen titkok a Körkörös
Templomokban; rejtve még a pogányok szép hite.
Itt egyetlen kereszt sem ismer Jeruzsálemet - - Elfed és bújtat,
ha úgy akarod.
Hammershus óriás terei -- mintha az anyag se rombolhatná
önmagát -- kezdték az időt. Álom-szigetet őriznek; arctalan
s nem tudva feltámadást. Sóvárog a csönd a mára elfeledett
feledésre.

Fölfedve a kristály-végtelent, szólnak a sziklák.
„- Mérhetőre nem lelsz, ifjú ember. Számíthatsz akárhány
jégkorszakot: három milliárd év, nekünk ezt jelenti a Semmi.
Hétszer láttuk fordulni galaktikánk. Azért most végy papírt
és írj. Tudjuk: bekötött önmagába, mint mind a világ műveit,
téged is az idő. Ülj le ránk; hallgass a holtakra, kik tollad
vezetik. Ne félj: örökre káprázat vigyáz.
Még megszólítunk: az éj, a fű, a kő."
 



Uploaded byP. Tóth Irén
Source of the quotationszerző

Prva elegija iz Bornholma (Serbian)

Sablasno je to utvrđenje. Nešto u budnom stanju održava taj ćošak zemlje.
Neman-uobrazilja željna sna promatra - -
Sena oživi; neka prastara utvara.
Jeste već videli: u ruševinama je dansko popodne; nije kićen u jutarnji purpur ni
noć ni dan - -

Stenik sam sebe čuva. Ovde rođeni svoju sudbu u tuđim krajevima
doživljavaju; nisu se vratili dunđerini brodova sa zmajevima. Njima
se klanjao Legir i daleki Tule. Zvezdana daljina još čuva njihove
kosti; jer Zemlja je strahovit pregib. Znano nebo ne može videti
obale Vinlanda.
Kelti, saksonci, vojnici Klaudiusa - - Oni se pojavljuju tu,
kao na zapadu, u nekom drugom dvoru nepostojeći kralj ko
uze san Fortinbrasa - - da ne mine kad usni.

Neme su dine na grobovima. Nedokučive tajne u Kružnim
Hramovima; skrivena je još blagorodna vera pagana.
Tu ni jedan križ ne poznaje Jerusalima - - Pokriva i skriva,
kako ti se sviđa.
Ogromni prostori Hamershusa - - kao da se ni materija sama
ne razlaže -- načeli su vreme. Čuvaju ostrvo sna; bezličan,
ne sluti vaskrs. Tišina već za danas zaboravljenim zaboravom
čezne.

Otkrivajući bezgraničnost kristala, oglasili su se stene:
„ – Merljivo nećeš naći, mladiću. Možeš računati bezbroj
ledenih doba: trimilijarde godina, nama to znači Ništa.
Sedam puta smo videli okrenuti našu galaktiku. Uzmi papir
i piši. Znamo: i tebe je , kao i svako delo ovoga sveta, optočio
vreme. Smesti se na nas; osluškivaj mrtve koji ti pero
vode. Ne plaši se: večnost opsena čuva.
Još oslovimo: noć, trava, stena.”



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationkézirat

Related videos


minimap