Pethes Mária: Prosjak ljubavi (A szerelem koldusa in Serbian)

A szerelem koldusa vagyok
Szívem öklömnyi falára
festékszóróval fújták fel
nevüket a férfiak
Mutatós grafittik lettek
és tollpiheként távolodtak el
az idő végtelenjében
Én csak a szerelem
átmeneti szállásadója maradtam
de még mindig
szelíd erővel hiszem
hogy az elém hullajtott
kegyes morzsából egyszer
hegygörgeteg lesz

Prosjak ljubavi sam
Na majušan zid srca mog
muškarci svoja imena
prskalicama farbali
Lepuškasti grafiti nastali
i u beskarju vremena
poput pahuljica se udaljavali
Ja sam tek prolazna stanica
ljubavi ostala
ali još uvek
krotkom snagom verujem
da će se ispred mene pala
velikodušna mrvica jednom
u pomeranje brda pretvoriti