Kondor Béla: Mr. Blake (Mr. Blake in Italian)

A Bolond egy baltával a kezeügyében szép-
asszonyokkal mosolyog össze most. Így
merevedik meg a könnyű napsütés.

Blake úr jön itt szemben mosolyogva
kézenfogva egy betűláncot, asszonyt.
A hátán könyvek terhe, súlyos és kövér maga is.

Majd fekete felleg szállt fel a sziklából
és ólom, por, hamu ülepedett körém.
Így merevedik meg a szörnyű napfénysugárzás.

A felhőkben élő hazudós isten lenézett. Te.
– Drágám! – szólott az elcsépelt szürke szerető.
És ismét a fény fagyott, maradt a meglesz.

Kézenfogva a drága napsugárral, kezd
oszlani a drága felhő; szépen, méltósággal
olcsó asszonyok oszlanak ismét elő. Megint.

Blake úr egy baltával kezeügyében az Úr-
istennel mosolyog össze épp, így a fekete
sziklából ólompor, átok és ördögfajzatok.

De akkor az Úr megtiltotta a léha beszédet.

Con l’ascia tra le mani, il Pazzo
or’ sorride alle belle donne. Cosi
s’irrigidisce la lieve luce del sole.

Il signor Blake sorridendo vien incontro, tiene
una catena di lettere per mano, una donna. Peso
dei libri sulla schiena, pesante e grasso pure lui.

Dalla roccia una nuvola nera si rialza,
intorno a me, piombo, polvere, cenere si deposita.
Cosi s’irrigidisce la tremenda luce del sole.

Dio, il bugiardo si guardò giù dalle nuvole. Tu.
 - Amore mio! – disse la griggia amante indecente.
La luce si ghiacciò di nuovo, rimase ciò che sarà.

La nuvola preziosa si disperde, tenendosi per mano,
la luce del sole: piano, solennemente, compaiono
di nuovo le donne di poco valore. Di nuovo.

Mr. Blake con l’ascia tra le mani e il Padreterno
si sorridono. Cosi dalla roccia nera, polvere di
piombo, maledizioni e figli del demonio.

Ma allora, il discorso inetto, il Signore l’aveva vietato.