Rába György: Tenebra (Fénytelen in Italian)

Tuskó hever órákon át
a lepedőn
a test vigyázban
Ezen a vászon hómezőn
vízszintesen áll őrt a strázsa

Nyitott szemem az éjszakát
rászögezi volt napjaimra
Zsibonghat tovább sebzetlen az erdő
s beh szomorún dúdol a víz
ha túldalolni senki sincs

Per ore giace il tronco
sul lenzuolo
un corpo sull’attenti
Su questo campo di telo innevato
il piantone fa la guardia orizzontale

Sui miei giorni passati la notte inchioda
il mio occhio aperto
Il brusio del bosco intatto può continuare
ma come canticchia tristemente l’acqua
se non v’è nessuno che canti più forte