Rákos Sándor: Već me ne voliš (Már nem szeretsz in Serbian)

Két hideg szem
Mered szenvtelenül
Mintha jégcsap volna a szíved helyén
Az ásítozó bíró kimondta az ítéletet –
és nincs és nincs és nincs fellebezés

Ordítsak nyöszörögjek suttogjak?
Vagy feküdjek némán
mint a halott?

Kiáltozásomat nem hallottad
Talán meghallod a csöndemet
A csönddel szólok hozzád
Kis csöndekkel a nagy csönd előtt

Milyen komikus özvegy leszel
Szeretkezhetsz a hiányommal

Ravnodušno strše
Hladne oči
Kao da ti je ledenica na mestu srca
Sanana sudilja presudila –
i mesto žalbi nema i nema i nema

Dal da vičem stenjem šapućem?
Il da nemo ležim
kao mrtvac?

Moju poviku nisi čula
Možda čućeš moju tišinu
S tišinom ti se obraćam
Malim tišinama ispred velike tišine

Kakva smešna udovica ćeš biti
Moćićeš s mojom manjkom voditi ljubav