A pataki könyvek éneke (Hungarian)
A Nemzeti Múzeumban, 2006 márciusában
Annyi tekintet
melegében
feledjük Novgorod
fagyát,
port és penészt,
s a ránk mért
kézbe-már-nem-vesznek
halált.
Annyi szép szóval
simogatnak,
a lapozás ígéretét
úgy hordozza
e gyöngéd zsongás,
hogy hallanunk
gyönyörűség.
Vándor, ki eljöttél
ma hozzánk,
ne szörnyű sebeinkre nézz,
tudd, feltámadnunk,
itthon aligha lesz nehéz. | Uploaded by | Fehér Illés |
| Source of the quotation | http://blog.xfree.hu |
 |
|
Canto dei libri di Patak (Italian)
Nel Museo Nazionale, marzo 2006
Nel calore
di tanti sguardi
dimentichiamo il gelo
di Novgorod,
la polvere, la muffa,
e la, su di noi inferta ,
non - ti - prenderanno - in - mano,
morte.
Ci accarezzano con tante
belle parole,
questo brusio delicato
supporta già
la promessa di esser sfogliati,
che sentirla per noi
è una delizia.
Viandante, che oggi
da noi sei giunto, non guardare
le nostre terribili ferite,
sappi, risorgeremo,
a casa non sarà difficile.
|
