Egy szenvedély margójára (Hungarian)
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.
Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
|
Al margine d’una passione (Italian)
Un bambino a spasso in riva al mare,
tra gli altri sassi ne trova uno sempre,
che gli apparterrà per un tempo eterno,
e non potrà mai esser’ di nessun altro.
Stringe forte il suo tesoro imperdibile!
Nella sua mano pulsa tutto il suo cuore,
il sasso nella sua mano è talmente unico,
con lui egli stesso è diventato solitario.
Non si libererà mai più di questo sasso.
Si gira verso l’acqua e lo getta lontano.
E’ senza suoni questa separazione muta,
eppur’ mugghiando tutto il mare la rimanda. |
