Softić, Faiz: Fekete tenger (Crno more in Hungarian)

Sine,
sa prvim mrakom
iznad naših kuća svake večeri
mreška more
crno do otrova.
 
Na dnu njegovom
kao zakletva hrđa motika koja je
prvu brazdu zakopala
ispod naše kuće.
 
Progovoriš li jače, sine -
podivljaće voda.
Vrisneš li – dozvaćeš ajkule
I sve što nosi glavu pseću.
 
Ne ustaneš li rano, sine,
pući će.
Ne legnemo li na vakat
progutat će nas vali crnoga mora.
Olovom će se zalehemiti vrata i prozori.
Svi ćemo biti crno more.
 
Bićemo crno more
ako i sve uradimo kako treba
ako budemo govorili
ako i budemo šutjeli
 
ako i ne postanemo
bićemo crno more.

Fiam,
sötétedéskor
házunk felett minden este
a méregtől átitatott fekete
tenger lebeg.
 
Mélyén
fogadalomként az a kapa rozsdásodik
mellyel házunk alatt
az első barázdát ásta.
 
Fiam, ha hangosabban szólsz –
a víz megvadul.
Ha kiáltasz – a cápákat
És a kutyafejűeket hívod ide.
 
Fiam, ha nem kelsz fel időben,
megreped.
Ha nem fekszünk le időben,
a fekete tenger hullámai lenyelnek.
Az ajtókat, ablakokat ólommal tömítik.
Mindannyian fekete tengerré válunk.
 
Fekete tengerré válunk
ha mindent ahogy kell, úgy teszünk,
ha megszólalunk,
ha hallgatunk,
 
ha nem is leszünk,
fekete tengerré válunk.