Cros, Charles: Szonett (Csak úgy élek...) (Sonnet (Moi, je vis la vie…) in Hungarian)

Moi, je vis la vie à côté,

Pleurant alors que c’est la fête.

Les gens disent : « Comme il est bête ! »

En somme, je suis mal coté.

J’allume du feu dans l’été,

Dans l’usine je suis poète ;

Pour les pitres je fais la quête.

Qu’importe ! J’aime la beauté.

Beauté des pays et des femmes,

Beauté des vers, beauté des flammes,

Beauté du bien, beauté du mal.

J’ai trop étudié les choses ;

Le temps marche d’un pas normal ;

Des roses, des roses, des roses !

Csak úgy élek, mellékesen,

sírok, mikor mindenki boldog.

Azt mondják mind: „Nézd a bolondot!"

Egyszóval, nincs túl nagy becsem.

Nyáron szitom lángra tüzem,

gyárban fűtnek költői gondok,

hóbortos fickókért rajongok.

No és? A szépet szeretem.

A szépet tájban s asszonyokban,

a szépet lángokban s dalokban,

a szépet, hogyha rossz, ha jó.

Túlsok tudást halmoztam össze;

s a perc meg nem állítható.

Rózsát nekem, rózsát örökre!