Borges, Jorge Luis: Ars poetica (Arte poética in Hungarian)
|
Arte poética (Spanish)Mirar el río hecho de tiempo y agua Sentir que la vigilia es otro sueño Ver en el día o en el año un símbolo ver en la muerte el sueño, en el ocaso A veces en las tardes una cara Cuentan que Ulises, harto de prodigios, También es como el río interminable
|
Ars poetica (Hungarian)Nézni a folyót, mely idő meg víz, és tudni, hogy az idő is folyó, s hogy elveszünk mi is, mint a folyó, s az arcok is elfutnak, mint a víz. Az ébrenlétről tudni: másik álom, mely csak álmodja álmát, s a halál, melytől a test retteg, az a halál, a minden-éji, mit úgy hívnak, álom. Napról, évről érezni, puszta jelkép, jelképe csak a napnak és az évnek, s a bajt úgy venni, mit hoznak az évek, mintha kósza hír lenne, zene, jelkép. Halálban álmot látni, s ha az alkony jő, benne bús aranyt, ez a költészet, szegény és halhatatlan. A költészet, mely visszatér, mint a hajnal s az alkony. Esténként néha felmerül egy arc, ránkvillantja egy homályos tükör, a művészet, akár ez a tükör, s mit felvillant, a mi arcunk az arc. Mondják, Ulysses, unva a csodákat, sírt örömében, látva Ithakát, a zöldet s jámbort. Ilyen Ithakát idéz a művészet, nem a csodákat. Olyan, akár a végtelen folyó, mely megy s marad, s tükrében ugyanaz a Hérakleitosz látszik, ugyanaz s mindig más, mint a végtelen folyó.
|