Galbraith, Iain: A vonatról (From the Train in Hungarian)

after Eugenio Montale

Snow-geese had never come so far
the local papers claimed. When
I leant out the passage window there
they were, guzzling behind the shack
left empty and sore the year
they looped the northbound track
around the wayside platform. In vain
I hunt for them now among the flocks
of big grey birds. Is that all
you want to say? How casual
too, is your tone. But I am blind
to everything else as the down
of your letter flutters from my hand.

Eugenio Montale után

A helyi újságok szerint a sarki ludak
még sohasem jutottak el idáig. Mikor
kihajoltam a folyosó ablakán, ott
voltak, egy üresen és fájón otthagyott
viskó mögött zabálták az évet
az útmenti vágány körül repülték
be az északra tartó utat. Hiába
kutatok utánuk most a nagy szürke
madárrajok között. Ez minden,
amit mondani akarsz? Milyen jellegtelen
a hangod is. De én nem látok
semmi mást, ahogy leveled
tollpihéi kezemből kihullanak.