Kavanagh, Patrick: Volt nekem jövőm (I Had a Future in Hungarian)

O I had a future
A future.

Gods of the imagination bring back to life
The personality of those streets,
Not any streets
But the streets of nineteen forty.

Give the quarter-seeing eyes I looked out of
The animal-remembering mind
The fog through which I walked towards
The mirage
That was my future.

The women I was to meet
They were nowhere within sight.

And then the pathos of the blind soul,
How without knowing stands in its own kingdom.
Bring me a small detail
How I felt about money,
Not frantic as later,
There was the future.

Show me the stretcher-bed I slept on
In a room on Drumcondra Road,
Let John Betjeman call for me in a car.

It is summer and the eerie beat
Of madness in Europe trembles the
Wings of the butterflies along the canal.

O I had a future.

Ó, volt nekem jövőm;
Jövőm.

Képzelet istenei, élesszétek
Amaz utak személyiségét,
Nem akármi utakét, csak
Azokét kilencszáznegyvenből.

Adjátok meg tűnt negyed-látó szememnek
Az állati-emlékezetű mélyet,
A ködöt, melyen át ott haladtam
A csoda felé,
Mely a jövőm volt.

A nők, kikkel találkozás várt,
Nem voltak még láthatóak sehol.

És akkor a vak lélek pátosza;
Mily tudatlan áll önmaga birodalmában.
Adjátok csak kis részét,
Ahogy a pénz iránt éreztem,
Nem őrjöngve, mint később;
Ott volt a jövő.

S hadd lássam a hordágyat, min aludtam
Egy helyiségben a Drumcondra Roadon;
Hadd szóljon ki John Betjeman egy kocsiból.

Nyár van, és az őrület baljós
Lüktetése Európában itt remegteti
A lepkeszárnyakat a Csatorna mentén.

Ó, volt jövőm.