Masters, Edgar Lee: A Spoon River-i holtak - Jefferson Howard (Spoon River Anthology - Jefferson Howard in Hungarian)

  My valiant fight! For I call it valiant,

  With my father's beliefs from old Virginia:

  Hating slavery, but no less war.

  I, full of spirit, audacity, courage

  Thrown into life here in Spoon River,

  With its dominant forces drawn from

  New England, Republicans, Calvinists, merchants, bankers,

  Hating me, yet fearing my arm.

  With wife and children heavy to carry —

  Yet fruits of my very zest of life.

  Stealing odd pleasures that cost me prestige,

  And reaping evils I had not sown;

  Foe of the church with its charnel dankness,

  Friend of the human touch of the tavern;

  Tangled with fates all alien to me,

  Deserted by hands I called my own.

  Then just as I felt my giant strength

  Short of breath, behold my children

  Had wound their lives in stranger gardens —

  And I stood alone, as I started alone

  My valiant life! I died on my feet,

  Facing the silence — facing the prospect

  That no one would know of the fight I made.

Derék küzdelem! Igen, azt mondom: derék.

Apám hitével, Ó-Virginiából,

hogy gyűlöletes a rabszolgaság, de a háború is,

tele eszménnyel, merni-akarással

belesodródni Spoon River életébe

s az Új-Angliából ideszivárgott városatyák,

gyűlölködő és karomtól rettegő

republikánusok, kálvinisták, bankárok, kereskedők közé,

nőmet, gyermekeimet,

egy telivérélet súlyát hordani,

szenvedélyt kicsikarnia méltóságom árán,

learatni vetetlen is a rosszat,

birkózni a templomi kripta-sötéttel,

beszívni a kocsmák ember-szagát,

csupa idegen sorsba bonyolódni,

ismerős kezek közül kiesni,

és egyszer észrevenni, hogy az óriás erőnek

fogytán a levegője, már az ifjúság

más kertek alatt kanyarog –

magam vagyok, mint az elején.

Derekas élet! Úgy haltam meg, állva,

velem szemben a csönd, s a bizonyosság:

senki se tudja majd, hogy küzdelem volt.