Emerson, Ralph Waldo: Fabula (Fable in Hungarian)

The mountain and the squirrel  
Had a quarrel;  
And the former called the latter ‘Little Prig.’
Bun replied,  
‘You are doubtless very big;         
But all sorts of things and weather  
Must be taken in together,  
To make up a year  
And a sphere.  
And I think it no disgrace  
To occupy my place.  
If I’m not so large as you,  
You are not so small as I,  
And not half so spry.  
I’ll not deny you make  
A very pretty squirrel track;  
Talents differ; all is well and wisely put;  
If I cannot carry forests on my back,  
Neither can you crack a nut.’

A hegy és az evetke
Összeszólalkoztak az este.
Az óriás a cseppre azt mondta, ’csipetke’.
A mókus szólt:
’Te roppant nagy vagy, de kérlek,
Minden körülményt, időt
Tartsunk szemünk előtt,
Így épül föl az év
És felettünk az ég.
Nem válik szégyenemre,
Ha leülök szépen helyemre.
Nem vagyok, mint te, óriás,
S te nem vagy, mint én, picike,
Se fürge, mint a kisegér.
Nem tagadom, kitűnőek
Ösvényeid nekem, jól van ez így,
El van rendezve minden jól nagyon,
Erdőket vállamon én nem hordhatok,
Diót meg te nem törsz a fogadon.’