Jones, Saeed: Álmatlan (Insomniac in Hungarian)

Small with wild legs, the boy stole your eyes
the day he was born.

In a language you’ve tried to keep
from him, your name is mother of sorrows.

When he does not answer your latest call, dream
him grown and gone: far off, a vial of your tears
on his nightstand.

In the autumn of his blood, he will gift your hurt
to a child dying of thirst; the only inheritance
of worth in the village of your synapses.

But—for now—he’s still your boy. Sweet little
wreck. Check the room you’ve locked him in. 

Vad lábú apróság, a fiú szemed fénye
születése napjától.

A nyelven, amitől próbálod óvni
őt, a neved bánatok anyja.

Ha majd utolsó hívásodra nem felel, álmodd
felnőttnek, aki elment: messze, éjjeli szekrényén
könnyeid fiolája.

Ha vére már őszi, fájdalmad átszivattyúzza
egy szomjanhaló gyermekbe; az egyetlen valamirevaló
örökség ez idegpályáid falujából.

De – egyelőre – még mindig a fiad. Édes kicsi
roncs. Ellenőrizd a szobát, ahová bezártad.