Kavafis, Konstantinos: 1896 napjai (Μέρες του 1896 in Hungarian)

Εξευτελίσθη πλήρως.    Μια ερωτική ροπή του
λίαν απαγορευμένη    και περιφρονημένη
(έμφυτη μολοντούτο)    υπήρξεν η αιτία:
ήταν η κοινωνία    σεμνότυφη πολύ.
Έχασε βαθμηδόν    το λιγοστό του χρήμα·
κατόπι τη σειρά,    και την υπόληψί του.
Πλησίαζε τα τριάντα    χωρίς ποτέ έναν χρόνο
να βγάλει σε δουλειά,     τουλάχιστον γνωστή.
Ενίοτε τα έξοδά του    τα κέρδιζεν από
μεσολαβήσεις που    θεωρούνται ντροπιασμένες.
Κατήντησ’ ένας τύπος    που αν σ’ έβλεπαν μαζύ του
συχνά, ήταν πιθανόν    μεγάλως να εκτεθείς.

Aλλ’ όχι μόνον τούτα.    Δεν θάτανε σωστό.
Aξίζει παραπάνω    της εμορφιάς του η μνήμη.
Μια άποψις άλλη υπάρχει    που αν ιδωθεί από αυτήν
φαντάζει, συμπαθής·     φαντάζει, απλό και γνήσιο
του έρωτος παιδί,     που άνω απ’ την τιμή,
και την υπόληψί του    έθεσε ανεξετάστως
της καθαρής σαρκός του    την καθαρή ηδονή.

Aπ’ την υπόληψί του;     Μα η κοινωνία που ήταν
σεμνότυφη πολύ    συσχέτιζε κουτά.

Már teljesen lezüllött.   Egy szerelmi vonzalma,
mely kiváltképpen tiltott   és utálatot keltő
(természettől való bár),   az volt az oka ennek:
túlontúl puritán volt,   s túl merev a közösség.
Lassacskán elvesztette,   mi volt, kevéske pénzét,
rangját, s következésképp   végül a jó hírét is.
Harminchoz közeledvén   soha még teljes évig
nem tartott ki egy munkán   (látszólag legalább nem).
Kiadásait olykor   olyfajta ügyletekből
fedezte, amelyeknek   közmegvetés a bére.
Gyanús alakká süllyedt,   kivel gyakorta együtt
mutatkozni bizonnyal   kész botrányokozás.

A dolog mégsem így áll;   és jogos az se volna.
Ne hallgassuk el azt se,   mi életében szépség.
Másik oldala is van,   és onnan nézve más fényt
kap, amitől rokonszenv   kelhet bennünk a vágynak
e romlatlan fia   iránt, ki nem latolta,
és a becsületénél,   jó hírénél is többre
becsülte tiszta teste   tiszta gyönyörűségét.

A jó hírénél többre?   De a merev közösség
túlontúl puritán volt   ahhoz, hogy ezt belássa.