The page of Szemere Miklós, Hungarian biography

Image of Szemere Miklós
Szemere Miklós
(1802–1881)
 

Biography

Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén megye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.

Pályája

A Szemerék ősi kálvinista nemzetségéből származott, Szemere László és Vattay Krisztina fia volt. Apját korán elvesztette. Tanulmányait a sárospataki református főiskolában végezte, németül Lőcsén és Eperjesen tanult meg. Joggyakorlat után 1827-ben ügyvédi vizsgát tett. Gazdálkodás helyett a költészet és a művészet érdekelte. Az 1832–1835 közötti éveket művészek társaságában, Barabás Miklóssal együtt Bécs műgyűjteményei közt, majd Észak-Olaszországban töltötte. 1836-ban feleségül vette Máriássy Annát. Fiatal korában tehetségesen festett, domborműveket faragott, majd ezzel felhagyva főként a költészettel kezdett foglalkozni. Összeköttetésben állott az írókkal; ingerlékeny természetű miatt gyakran vitákba keveredett a szerkesztőkkel: Garay Jánossal, Petőfivel, Arany Jánossal is.

Mint a becsvágyóbb zempléni nemesurak, ő is szenvedélyesen politizált, sokat szerepelt a vármegyei gyűléseken, részt vett a követválasztási küzdelmekben. A kormányt keményen bíráló baloldali ellenzéki pártállását haláláig megtartotta. Vármegyei nemestársai és a pesti írók gyakran megfordultak kúriájában, az irodalom éppen olyan szenvedélye volt, mint a Kossuth-párti politika.

A szabadságharc idején fiával együtt beállt huszárnak, Erdélyben Bem táborában is harcolt. A szabadságharc leverése után lasztóci birtokán visszavonultságban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban választotta levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1865-ben lett tagja. Hosszabb utazásokat tett, így Chyzer Kornéllal Törökországba, Görögországba és Olaszországba utazott; 1874 nyarán meglátogatta Kossuth Lajost Baraccone-ban. Lasztóci birtokán halt meg.

Munkássága

Már 36 éves volt, amikor Kazinczy Gábor biztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.

Főbb művei

  • Verseinek gyűjteményét Abafi Lajos adta közre: Szemere Miklós összes munkái. Három kötet. (Budapest, 1882).
  • Kéziratos hagyatékának egy részét Perényi József tette közzé: Szemere Miklós irodalmi hagyatékából. (Nagykanizsai kegyesrendi gimnázium értesítője. 1902.)

Source: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_Mikl%C3%B3s

(Editor of this page: Hesz Gábor)

Anthology ::
Literature ::
Translation ::

minimap